A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, mely napenergiából közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A rendszer központi eleme maga a kollektor, mely jellemző módon egy szelektív bevonattal (fényelnyelő réteg) ellátott fémlemez (sík kollektor) vagy kettős falú üvegcső (vákuumcsöves kollektor). A felmelegedett abszorber-felületről a hőt szivattyú által keringtetett hőcserélő közeg távolítja el, mely általában folyadék (víz vagy fagyálló keverék), de levegő is használható (légkollektor). A napkollektorok 60-70%-os hatásfokkal képesek hasznosítani a sugárzó energiát. A napkollektorokat gyakran összetévesztik a napelemekkel, melyek villamos áramot termelnek a napsugárzás segítségével.

A tiszta energiák – nap, szél, geotermikus energia – felhasználása nem csupán takarékossági szempontok miatt fontos, környezetvédelmi jelentősége sokkal nagyobb. Még a kisebb méretű napkollektoros berendezések használatával is hozzájárulunk ahhoz, hogy csökkenjen az üvegházhatást előidéző CO2 globális kibocsátása, - tehát mindenki, aki napkollektort telepít, segíti a környezetkárosító folyamatok megfékezését.

Integrálva más, szintén környezetbarát fűtési rendszerrel a napkollektorok minimalizálni tudják az egyes háztartások szennyezőanyag-kibocsátását. Ma már nem várhatjuk el, hogy majd valaki más tegyen lépéseket a környezetvédelemért. Mindenkinek meg kell tennie a tőle telhető legtöbbet annak érdekében, hogy a növekvő számú lakosság által okozott környezetterhelést csökkentse. Az már csak hab a tortán, hogy ezzel hosszú távon saját kiadásait is jelentősen csökkentheti.