A napkollektorok teljesítményét, hatásfokát és az elérhető szoláris energiahányadot számos tényező befolyásolja. Magyarországon a földrajzi fekvés legfeljebb 10%-os eltérést okozhat a napkollektorok hozamában, ezért a méretezésnél ezzel többnyire nem számolunk. Alapvetően befolyásolja azonban a napenergia hasznosítását a kollektorok dőlésszöge és tájolása. Ez ideális esetben 45° és déli irány, azonban téli időszakban, fűtésrásegítés esetén az alacsonyabb nappályához igazodva ez meredekebb, akár 60-70°-os is lehet. Ugyanakkor nyáron, a magasan járó nap miatt akár a 30°-os állásszög is megfelelő a melegvíz előállításához. Fontos azonban, hogy működési elvük következtében a vákuumcsöves rendszerek nem szerelhetőek 30°-os állásszögnél kisebb lejtésű tetőre, ilyenkor a kollektor felső szélét a tető héjalásához képest meg kell emelni.
A kollektorok időbeli teljesítményét befolyásolja még természetesen a napszak és az évszak is a mindenkori napállásszög (napmagasság) és a déli iránytól való eltérés (azimut) függvényében.
A meteorológiai viszonyok (hőmérséklet, felhősség) nyilvánvaló hatással vannak a kollektorok teljesítményére, ugyanakkor megemlítendő, hogy vákuumcsöves kollektoraink jó hatásfokkal gyűjtik be a szórt jellegű napsugárzást is, de mint bármilyen más rendszer esetében is, teljesen fedett (felhős) égbolt esetén ne várjunk számottevő hozamot.
Az előbb említett tényezők mellett alapvetően meghatározza egy napkollektoros rendszer működésének hatékonyságát a rendszer elemeinek minősége, valamint az alkotórészek szükségletnek megfelelő méretezése és egymáshoz történő optimalizálása. (kollektor hatásfoka, csőszerelvények szigetelése, tágulási tartály és tároló mérete, keringtető szivattyú teljesítménye, hőcserélők felülete, stb.) Ezek méretezése és összehangolása számítógépes modellezéssel és számításokkal történik.