Magyarország éghajlati adottságai mellett csak napkollektorokkal nem állítható elő a különböző felhasználási területek teljes, egész éves hőigénye. Általában kiegészítő energiaforrást kell ezért igénybe vennünk, melynek részarányát a kollektor méretezésével befolyásolhatjuk. A kollektorok által biztosított hőigény és a teljes hőigény hányadosát nevezzük szoláris részaránynak, míg a kollektor által hasznosított és a kollektorfelületre érkező napsugárzás hányadát rendszerhatásfoknak. A kettő érték a kollektorfelület és a hőigény függvényében, egymással ellentétesen változik, azaz egy túlméretezett rendszerrel magas szoláris hányad érhető el, ugyanakkor hatásfok csökken, mert nem használjuk fel a rendelkezésre álló energia 100%-át. A működés és a költségek optimalizálása érdekében a rendszer elemeit számítógépes eljárással méretezzük.
Hazai viszonyok között a használati melegvíz (HMV) előállítása a napenergia hasznosításának legegyszerűbb módja. Ehhez általában személyenként napi 50 liter 45° C-os vízigénnyel kalkulálva, 3-4 fős család esetén egy 30-40 csöves kollektor és a hozzá méretezett 300 literes tároló szükséges. Megfelelő tájolás esetén egy ilyen rendszerrel éves szinten 70-80%-os szoláris részarány érhető el. (nyári félév: közel 100%, téli félév: 30-40%)
Mivel a rezsiköltségek legnagyobb hányadát a fűtési költség adja, a legtöbb esetben felmerül az igény a napkollektoros fűtésrásegítésre is. Figyelembe kell venni, hogy a fűtési idényben hasznosítható sugárzás mértéke alacsonyabb, ezért nagyobb kollektorfelület felszerelése szükséges. A rendszer főként az átmeneti, tavaszi-őszi időszakban hatékony. Szükség van tehát hagyományos hőtermelőre is (gázkazán, pelletkazán, hőszivattyú stb.) melyekkel problémamentesen összehangolható a rendszer, és helyes méretezés esetén a megtérülési idő is nagyon kedvező lehet. (Mielőtt azonban bármilyen fűtéskorszerűsítésbe fogna, az épület hőszigetelését kell megnyugtatóan rendezni. Cégünk hőkamerás állapotfelméréssel ebben is segítséget nyújt.)
A medence napkollektoros fűtésrásegítése viszonylag egyszerű gépészeti megoldásokkal, puffertartály nélkül kivitelezhető. A szoláris hányad a kollektorfelület növelésével javul, de ezzel együtt a rendszer hatásfoka ilyenkor nem romlik. Számottevő hőmérséklet-emelkedés akkor érhető el, ha a kollektorok nettó felülete a vízfelület felét eléri vagy meghaladja. Mivel a medencék hőveszteségét főként a párolgás okozza, célszerű azokat a használati időn kívül lefedni. A medence elhelyezkedésétől és takarásától függően 2-10° C-os hőmérséklet-növekedés érhető el a napkollektoros rendszerekkel. A medencefűtés kiépítése az épületfűtés rásegítését is célzó napkollektoros beruházás esetén mindenképpen javasolt.